Így múlik el a világ dicsősége

Így múlik el a világ dicsősége

Kaszparov a élbolytól messze végzett - eredménye nem felelt meg a saját elvárásának.

Annó, amikor Fischer  20 év inaktivitás után „viszatért” , akkor Szpaszkijjal  játszott visszavágót. Viszont amikor Polgár Judittal próbáltak szervezni számára egy mérkőzést, akkor végülis attól már elzárkózott, mert nem akarta megkockáztatni, hogy egy ifjú titán lemészárolja a nimbuszát.

De ott van Viktor Korcsnoj példája is, aki még a 70-es éveiben is veszélyes volt az ellenfeleire nézve, ugyanis ő folyamatosan versenyzett, és ezzel párhuzamosan fejlesztette sakktudását.

Kaszparov, úgy tűnt, tudja mit csinál. Modern sakkot játszott, és nem a jó öreg orosz sakkiskola egykori lépéseiből akart megélni. És nem csak hogy modern megnyitáselméletet játszott, de saját újításokat is hozott szép számmal. Ezzel tehát nem volt baj.

A taktikai számítási képessége is nagyon rendben volt. Számítógéppel elemezgetve a partikat, azt láthatjuk, hogy a többiekkel egy szinten átlátta az állásokban rejlő taktikai lehetőségeket.

A pozíciók mély megértése is igazi kaszparovi stílust eredményezett.

Amivel nyilvánvalóan gondja volt, az az időbeosztás. Szinte mindig kevesebb ideje volt, mint ellenfeleinek.  Sokszor egészen radikálisan, hogy úgy mondjam esélytelenül  kevés ideje volt. Miért volt ilyen lassú? Vajon a 12 év kihagyás, vagy az életkor teszi, hogy Kaszparov  képtelen volt ellenfeleinek tempójában kezelni az órát?

Íme a verseny végeredménye:

És búcsúzóul egy nyert kaszparovi villámparti:

Garry Kasparov vs Hikaru Nakamura
St. Louis Rapid & Blitz (Blitz) (2017), St Louis, MO USA, rd 13, Aug-18 
Nimzo-Indian Defense: Classical Variation (E32)  ·  1-0