Neurokozmetika, avagy a kognitív funkciókat serkentő drogok

Neurokozmetika, avagy a kognitív funkciókat serkentő drogok

Egy amerikai kutatás szerint éppen a legintelligensebb diákok próbálják ki a kannabiszt a legtöbben. Talán mert ők a legnyitottabbak a kísérletezésre – és paradox módon így pont ők kockáztatják leginkább a szellemi képességeik visszaesését.

Kicsit más a helyzet olyankor, amikor valaki éppen a kognitív funkcióinak a feltuningolására visz be a szervezetébe valamilyen stimulánst. A sakkozók között is régóta ismert a kávé és a hozzá hasonló hatású csokoládé. Talán nem véletlen, hogy a csapatbajnokságon a csapatkapitányok a mai napig odakészítik a játékosaik asztalára a csokit – szerényebb esetben a nápolyit.

Erdős Pál, a komoly nemzetközi elismertségnek örvendő matematikus egyszer nyilatkozta: „A matematikus egy olyan készülék, amely a kávét elméleti tételekké alakítja.” Később a kávén túl napi rendszerességgel használt amfetamint és Ritalint.

Hát igen, Ritalint.

A Ritalin betegtájékoztatójáról: „A helytelen alkalmazás (nagyobb adagok szedése vagy a hosszabban tartó kezelés) kóros megszokáshoz vezethet.” A fogyasztóra gyakorolt veszélyességét tekintve szerencsére alulmarad az amfetaminhoz és a kannabiszhoz képest, de azért rugdossa az agyat.

A világ talán első számú tudományos folyóirata, a Nature olvasói között végzett felmérés meglepő eredménnyel zárult: az olvasók – akik korunk tudományos életének szereplői – ötöde használ stimulánsokat a kognitív funkcióik feljavítására. A legnépszerűbb drogok a gyógyszer formájában kapható Ritalin, a Provigil és az Inderal. Felmerül a kérdés, hogy eszüknél vannak ezek a tudósok? Tényleg ekkora a nyomás rajtuk? Ennyire kell teljesíteniük, hogy pont a legértékesebb szervük egészségét kockáztatják vegyigyári termékekkel?

És ráadásul a kutatás óta berobbant a feketepiacra egy minden eddiginél hatékonyabb szer: a Modafinil. A Modafinil egy vényköteles gyógyszer, amely a központi idegrendszer stimulálásával csökkenti a narkolepszia (aluszékonyság) tüneteit. Éppen ezen stimuláló hatása miatt alkalmazzák egyesek okos drogként. Például a brit diákok körében hatalmas népszerűségnek örvend, írja The Guardian. Diákok tömegei használják, hogy elkalandozás nélkül fókuszáltabban és tovább tudjanak tanulni. Az egyetemisták szerint már szinte kényszer az ilyen agy-dopping használata.

A többi sporthoz hasonlóan a sakkban is létezik a dopping szabály. Több sakkozó is átesett már dopping teszten, mint például Carlsen, Kramnyik vagy Anand. Azt nem tudjuk, hogy vajon milyen szerek jelenlétét vizsgálják. Azt viszont tudjuk, hogy Klaus Lieb professor elvégezte az első olyan okosdrog tesztet, amely azt vizsgálta, hogy a való élet egy jól megragadható szellemi teljesítményére (a sakkra), milyen hatást gyakorolnak ezek az anyagok. Férfi sakkozókon tesztelte a koffein, a Modafinil és a Ritalin hatását a sakkteljesítményükre vonatkozólag. Ezen szerekkel a placebóhoz képest 5%-al nőtt a játszmanyerés valószínűsége. Mindenki döntse el maga, hogy megéri-e felvállalni az összes lehetséges mellékhatást, valamint a hosszú távú kockázatokat.

Hihetetlen, de Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem klinikai neuropszichológia professzora szerint kollégáinak fele használ Aderallt, Modafinilt vagy pedig Ritalint. Ők persze olyan emberek, akiket ezen gyógyszerek használatára tanítottak az egyetemen, és szemrebbenés nélkül naponta felírnak élő embereknek ilyen tabletta alakú vegyszereket. Vagyis náluk ez mondhatni munkahelyi ártalom. Nem tartanám viszont szerencsésnek, ha ezek a szerek a sakkozók között is elterjednének.

Ó, azok a régi szép idők, amikor még a szocializmusban Puszta Sanyi bácsi szerint vajas zsömle volt a legjobb doppingszer! cheeky

Horváth Gyula