Mikor az ágyugolyó eltalálja a sakktáblát

Mikor az ágyugolyó eltalálja a sakktáblát

                         Mikor az ágyugolyó eltalálja a sakktáblát

                                             Bevezető.

        Egy román nyelvü 1989-ben megjelent –Sakkalmanachban- egy nagyon érdekes történetet fedeztem fel. A történet főhőse XII. Károly svéd király aki egy Bender nevü városnál 1713-ban megütközött egy oszmán török sereggel..Az ütközet szünetében a király pihenés  helyett sakkozott az egyik minisztrével. Egyszer csak egy ágyugolyó betörte az ablakot és leütött egy figurát. A király nem ijedt meg és folytatta a játszmát. Az eseményről a továbbiakban a hires feladványszerző Samuel Loyd számol be –irja a román szerző. Ez a történet arra késztett, hogy előszőr is meg kell ismerjem XII. Károly életét és S.Loyd munkásságát. A kutatás végén kiderült, hogy Samuel Loyd egy valós történelmi esemény köntősébe egy nagyon érdekes feladványt ültetett be, anekdóta formában.  A következőkben kutatásom eredményét szeretném bemutatni.

                                   Ki volt XII. KÁROLY svéd király.

    XII. KÁROLY  svéd király 1697-ben került a svéd trónra  és nagy birodalmat örökölt, amelyet háborukban  állandóan növelni igyekezett. 1707-ben betört Oroszországba de rögtön szembetalálta magát az újjászervezett orosz hadakkal. Ekkor Károly úgy döntött,hogy délre Ukrajnába vonul. Mintegy 1000 km-nyi menetelés után elrendelte POLTAVA város ostromát. Poltava Ukrajna déli részén fekszik Kiejevtől dél keletre kb. 300 km-re. A poltavai csatában Károly vereséget szenvedett a cár csapataitól és kénytelen volt visszavonulni. Ekkór az oszmán birodalom alatt lévő Beszarábiába  vonult vissza, ahol a törökök fogságába esett. Öt évi fogság után maroknyi kiséretével együtt sikerült megszöknie. Szökésekor kissebb csatába bonyolódott Bender városnál a törökökkel. Bender a mai Moldávia északi részén fekszik és a mai neve Bălți.

   Életrajz irói leirták, hogy Károly nagyon szeretett sakkozni, bár sok játszmát elvesztett. A csaták szünetében többször is  a pihenés helyett a sakkozást választotta. Bendernél sem volt nyugalomban, mert két török tábornok vezetésével  egy komoly török sereg indult Bender felé azzal a céllal,hogy felszóltsák Károlyt hagyja el az erőditményt. A török sereg 6000 török és 10000 tatár katonából állt, komoly tüzérséggel felszerelve. A király nem ijedt meg és parancsot adott 300 katonájának, hogy lássanak hozzá az épület megerősitésének. Ő maga is dolgozott és a kancellár, a kincstárnok , a titkár és a szolgák is segitettek, hogy szálláshelyéből egy valoságos várat épitsenek. Az ajtókat és az ablakokat is elbarikádozták. A munka végeztével a király  terepszemlét tartott és nyugodtan leült sakkozni  kedvenc ellenfelével Grothusen miniszterrel. Úgy viselkedett mintha teljes biztonságba lenne. Eddig a történet teljesen megfelel a valóságnak és történelmileg is bizonyitott. A további történet XII. Károly sakkozásáról Bendernél a hires sakkfeladványszerző Samuel Loyd tollából született meg és egy anekdótába öltöztett feladványként lett ismert.  Itt állljunk meg egy kicsit és ismerjük meg Samuel Loydot.

                                        Ki is volt  Samuel Loyd ?

    A 19. század egyik legjelesebb sakkfeladványszerzője az amerikai SAMUEL LOYD volt. 1841 január 31-én született Philadelphiában. Samuel a Loyd család kilencedik igy legfiatalabb gyermeke volt. Középiskolai tanulmányai alatt már 14 évesen lenyügözte a sakkjáték. Bekapcsolódott egy sakk-klubb életébe és megszerette a sakkfeladványokat. Loyd első feladványa 1855 április 14-én jelent meg a New York-I Courir szombati számában. A következő rejtvényével már dijat nyert a New-Yorki Clipper által kiirt versenyen. A középiskola után beiratkozott a müegyetemre a gépészmérnöki szakra. Hamarrosan azonban a zene világa felé fordult. Megvásárolt egy zenebolt láncot és kiadta a –Sam Loyd-s folyóiratot. Ugyanakkor elkezdte tanulmányozni a sakkfeladvány témakört. Közben kiderült hogy tehetséges képzőmüvész,rézmetsző , karikaturista és hobby matematikus. Karierje csúcsán a legjobb amerikai sakkozó és a világranglista  15. helyezetje. Játszott 1867-ben Párizsban is a Kollich által szervezett versenyen , de csak az utolsok között végzett.

    1870-től kezdve a matematikával és sakkfeladványokkal kezdett foglalkozni. 1878-ban kiadott egy Sakkstratégia cimü könyvet amely 500 problémát tartalmaz. 1908-ban kiadja a –Samuel Loyds Puzzle – magazint, amelyben kb. 10.000 kirakós játékot és trükkös feladványt közölt. Tevékenysége révén Amerikában a puzzle játék egy valóságos őrületként söpört végig.  

      Halála után fia közölte müveit egy 1914-es kiadványban. Fia ezután elhagyta az ifju előjelt és az apja nevén kezdte közölni apja munkáit. Az idős Samuel Loyd 1987-ben bekerült az amerikai sakkozók csarnokába.

                             Samuel Loyd megitélése.

     Ő volt az egyik legnagyobb amerikai sakkfeladvány szerző és sakkfeladvány népszerüsitő. Martnin Gardner 1957 augusztusában a “ Scientifi American “-ban irja,hogy Samuel Loyd a legnagyobb matematikai és puzzle feladványok szerzője volt. 1898-ban a “ The Strend “ folyóirat a feladványok “hercege “ cimet adta neki. Egyesek úgy értékelték,hogy feladványai humorosak és szllelmesek voltak. Mások sokat birálták ,hazugnak és öntömjézőnek , rámenősnek tartották. Matthew Castello is nagyra értékelte munkásságát. Együttmüködött Henry Dudeney-el is de nem sokáig, mert plágiummal vádolták meg. 1891 és 1911 között 15 puzzlet közölt, amelyek nagyon népszerüek voltak.

                           Samuel Loyd egyik leghiresebb feladványa .

      Samuel Loyd egyik leghiresebb feladványa XII. Károly svéd király hadicselekménye keretében jelenik meg. Cime “ Mikor az ágyugolyó eltalálja a sakktáblát “.  Ez nem csak egy feladvány , hanem egy igazi anekdóta. A feladványt 1859-ben 18 éves korában közölte.

      De lássuk csak a történetet és a feladványt. Mint ahogy irtam Bendernél XII. Károly a harc szünetében leült sakkozni  kedvenc miniszterével Chistrian Albert Grosthusen-el. A végjátékban egy nagyon érdekes állásba jutottak amely az első ábrán látható. XII: Károly a világos bábokkal játszot és egyszer csak bejelentette hogy 3 lépésben mattot ad. Ebben a pillanatban egy török lövedék betörte az ablakot és drabokra törte a világos lovát. Miután magukhoz tértek, Grothusen elkezdte keresni a másik világos lovat, azért hogy a szétroncsólt ló helyére tegye. A király aki jobban megőrizte hidegvérét, rápillantott a táblára és mosolyogva kijelentette – Nincs szügségem a lóra , nélküle is mattot adok 4 lépésben. Ki hinné ? De alig hogy ez a kijelentés elhagyta ajkát, egy újabb lövedék csapódott be és lesöpörte a –h2- gyalogot a tábláról. Grothusen elsápadt. Semmi kétség, mondta a király ironikusa, úgy látszik ,hogy a mi kedves török barátaink önnel tartanak. De egy kis időt kérek, mondta a király, hogy gondolkozzak egy kicsit, hátha a szerencsétlen parasztot is mellőzhetni tudom. A király pár perc mulva felkiáltott és kacagásban tört ki. “  Megtaláltam ! Megengedi hogy közöljem ,hogy öt lépésben mattot adok ? Károly nem engedte meg Grosthusennek,hogy eltávozzon amig meg nem találja a megoldást.

    Másnap a miniszternek nem volt kedve egy új játszmára, inkább  beismerte vereségét és lassan elvonult a többi svéddel az ellenség táborába.A király ezúttal nem volt szerencsés a törökkel és 1713 február 12-én egy hősi küzdelem után ő is a törökök fogja lett.

     Ez a XII. Károlyról szóló történet, az egyik legérdekesebb sakkanekdota. Előszőr 1859-ben jelent meg a “ Chess Monthly “ közlönyben és több nyelvre is leforditották.  Ez egy havonta megjelenő sakkfolyóirat volt, amely 1857 januárja  és 1861 májusa közt jelent meg az Egyesült Államokban. A folyóirat főszerkesztője és kiadója Daniel Willarel Fiske diplomata és nyelvész profeszor volt. Előszőr New-York-ban jelent meg . Főmunkatársa Paul Morphy volt . A feladványrovatot Samuel Loyd és Eugene B.Cook / 1830-1915/ szerkesztette. Valőszinüleg ebben a folyóiratban jelent meg Silas Mitchell cikke , a melyben bemutatta a “ sakkozo török bábut “ , az –az Kempelen Farkas sakkautomatáját, amely Philadelfiában egy tüzvészben veszett el.

      És még egy váratlan epilogus. Ugyanis 1900-ban a neves litván sakkozó és feladványszerző Friedrich Ludwig AMELUNG / 1842-1909 / rájött arra ,hogy ha az első lövedék nem a világos lovat, hanem a bástyát találja el , Károly akkor is megtalálta volna a megoldást, mert 6 lépésben mattot lehet adni.

     2003-ban a Chess Base –ban Brian Steward egy negydik variánst is bemutat ebben a feladványban. Mégpedig szerinte ha az első lövedék az e1 huszárt,majd a második lövedék a g2 gyalogot találja el , akkor 10 lépésben lehet mattot adni.

                    /  Mindegyik variánst mellékelve bemutatom. /

    Samuel Loyd munkásságát –több mint 700 feladványt –A.C. White gyüjtötte össze –Sam Loyd and His Chess Problems-cimü 1913-ban megjelent monográfiájában.

           Összeállitotta   Makai Zoltán