A magyar sakkélet korabeli szervezetei

A magyar sakkélet korabeli szervezetei

A Pesti Sakk-kör velős története

Az első magyar sakk-szervezetet 1839-ben a maga korában országszerte híres Wurm kávéházban alapították és Pesti Sakk-körnek neveztetett. 1939 előtt a Wurm kávéházban már évek óta jelentős sakkélet zajlott. Amikor Erkel Ferenc 1836-ban másodkarmester lett a Pesti Városi Német Színházban, egyúttal a Wurmnak is törzsvendége lett. Erkel, mint nagy szervező, a sakkéletben is aktív szerepet kezdett játszani.  A 39-ben megalakult első magyar sakk-kör elnöke Grimm Vince lett. Az alapító tagok között volt Szén József is, aki 3 évvel korábban páros mérkőzésen Párizsban legyőzte az akkoriban legjobbnak tartott játékost, Louis-Charles Mahé de La Bourdonnais-t, 13 győzelmmel 12 vereség mellett  - a kor játékstílusára jellemző módon egyetlen döntetlen nélkül. Széntől maradt ránk az első magyar sakkjátszma feljegyzés is.

A Pesti Sakk-kör emlékezetes eseménye volt, amikor egy levelezési játszmában legyőzték a kor legjobbjainak tartott párizsi sakkozókat. A játszma 1842-1845-ig tartott. Magyar oldalról a Pesti Sakk-kör három legjobb játékosa: Grimm Vince , Szén József, valamint az ő tanítványa Löwenthal János állt ki. Őket támogatta a levelezési mérkőzésre javaslatot tevő bizottság, amelynek tanácskozásain Erkel is gyakran részt vett. Ezen a mérkőzésen vetették be először a magyar megnyitást (1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 Fe7). A versenyre jelentős pénzösszegű fogadás történt, amelyet a magyar csapat nyert el. A győzelem következtében európai elismertség övezte a Pesti Sakk-kört.

A Szabadságharc leverése után mindenféle klubtevékenységet betiltottak, köztük a sakk-klubokat is, így 1849-ben a Pesti Sakk-kört feloszlatták. Egy anekdota szerint, amikor Erkel jelentkezett a Nemzetőrségbe, akkor Kossuth nem engedte belépni, mondván, hogy ő ne fegyverrel harcoljon, hanem a zenéjével buzdítson. Grimm Vince a Szabadságharc alatt maga rajzolta és készítette a Kossuth bankókat, így a szabadságharc bukása után menekülnie kellett és így jutott Törökországba. Ott iszlám hitre tért és felvette a Murad Bej nevet, majd a török vezérkar térképészeti intézetének vezető beosztású tisztje lett. 1868-ban térhetett haza. Az első magyar sakkszervezet alapító tagja és első elnöke 1872-ben magyar honban hunyt el.

Érdekes, hogy a szabadságharc után Erkel már 1853-ban létrehozta a Filharmóniai Társaságot, azonban amikor Pesti Sakk-kör hivatalos megalapítására 1859-ben folyamodványt nyújtottak be, falba ütköztek, és azt az osztrák helytartóság elutasította. Négy évvel később, 1863 végén sikerült az engedélyt megkapni a Magyar Királyi Helytartótanácstól. A Pesti Sakk-kör megalakításának fő pártfogója gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István kisebbik fia volt. Ő adta be a folyamodványt és a hozzácsatolt alapszabály-tervezetet. Az engedély 1864 júniusában érkezett meg. Az első, ideiglenes választmány Erkel Ferenc elnökletével ült össze 1864 októberében. A Pesti Sakk-kör ünnepélyes megnyitása pedig 1864. október 16-án történt meg, ahol is egy érdekes csapatjátszmát játszottak. Erkel Ferenc csapata játszott Cseresnyés István táborával. A két csapat külön-külön teremben helyezkedett el, és a lépéseket hírvivők vitték. A játékosokat kibicek hada vette körül, sőt még az ablakon át is akadtak nyaknyújtogató érdeklődők. A játszma megszakításokkal három délutánon át tartott, végül Cseresnyés István csapata győzött.

Az alakuló közgyűlésen 1865. január 22-én Erkel Ferenc tartotta az elnöki megnyitó beszédet. Megemlékezett Szén Józsefről, mint az addigi legjelentősebb magyar sakkozóról. A Pesti Sakk-kör elnöke Széchenyi Ödön gróf lett, akit közfelkiáltással választottak meg. Erkel Ferencet pedig alelnökké választották 32 alapító tagból 29 őt támogató szavazattal. Később ő lett a Pesti Sakk-kör elnöke, amely tisztséget haláláig betöltötte.

1889-ben létrejött a Budapesti Sakkozó Társaság, amely 1894-ben egyesült a Pesti-Sakk-körrel és Budapesti Sakk-kör néven működtek együtt tovább.  Végül a második világháború után megszűnt.

A Sakkszövetség még velősebb története

Az események egy másik vonulata, hogy az országszerte alakuló sakk-körök idejében felmerült gondolata egy az egész országot irányító sakkszervezetnek, és így jött létre 1911-ben a Sakkszövetség. Két elnöke: Maróczy Géza és Huber Dániel. Mindössze két éves működés után 1913-ban feloszlatták. 1918-ban egy sikertelen újraalakítási kísérlet után végül 1921-ben Budapesten alakult újra. 1945-ben a Magyar Sakkszövetség nevét MADOS-ra, azaz Magyar Dolgozók Országos Sakkszövetségére változtatták. Később ismét új nevet kapott: Országos Társadalmi Sakkszövetség. Talán megemlékezésre érdemes, hogy 1955-ben néhány hónapra Kádár János lett az elnök. 1956-tól a mai napig ismét Magyar Sakkszövetség néven fut tovább.

Érdekes adalék ez a film: http://nava.hu/id/184578/