BORDA Lajos: Sakk ma

Gép mondja meg, mi a legjobb húzás,
Hosszú végjátékban mi a helyes nyúzás,
Minden pancser kirakja úgy húszig,
Alkotó gondolat már gép hátán kúszik.

Leülök játszani, előttem egy gyerek,
Örömöm sincs abban, hogyha netán nyerek,
Mivel azt kell látnom, szigorú szüleik
Szegény gyermekeket jól félrenevelik.

Gondtalan gyermekkor helyett körömrágás,
Bonyolult állásban ideges lábrázás,
Ráadásul mikor, partit meg nem nyerik,
Eszement szüleik olykor el is verik

Szegény porontyokat, gondolván a szigor
Megélhetést hoz majd későbben, amikor
Nagy spíler lesz egykor üldözött pulyájuk,
Dicsfényt sugározva jövőben reájuk.

De az idősebbek sem járnak ám jobban,
Művészetért, szépért, szívük meg nem dobban,
Műveletlenségük olykor már riasztó,
A többség nem egyéb, csak gép nevelte prosztó.

Aztán az Élő-pont, már csak ez hiányzott,
Pedig kezdetekben milyen jónak látszott,
De a valóságban idegeink nyúzza,
Hogy a vesztett parti pontjaink lehúzza.

Gépvilágban élünk, gép oktatja agyunk,
Megmutatja gyakran, milyen hülyék vagyunk,
De hála Istennek, akad köztünk jellem,
Kiben még tovább él az emberi szellem.